Hideg van, didergető hideg, csúnya, rossz idő! Szmogriadó, oroszok gázleállítása, egyéb csúnyaságok...
De hogyan éljük túl a januárt? Szerintem (is) ez az év legrosszabb hónapja, hosszú is és olyan, amikor nem történik semmi. 5-én kezdődött az ovi újra, de az előtte lévő 3 hét olyan nagyon jó volt itthon a 2 gyerekkel és sokszor a férjemmel, valahogy olyan nyugis és kellemes volt, vártuk a Karácsonyt, aztán hamar eltelt, aztán csak úgy voltunk itthon.
Szerencsére a héten már beindul az élet: angol, sminktanfolyam, angol bemutató óra a kicsinek, tegnap este végre át tudott jönni drága nagymamám a papa mellől... szívszorítóan gyönyörűséges látvány volt, ahogy a gyerekek örültek neki: ugráltak, ölelték, el nem jöttek a közeléből, amíg csak itt volt. És persze a mamám is fiatalodott vagy 20 évet a társaságukban.
Vasárnap voltunk edzeni, nagyon jól esett 1 hét pihenő után, csináltam egy "weight loss" programot és a szadista gép 9%-os emelkedőn hajtott felfelé fél órán keresztül, igaz, hogy a pulzusom nem ment 145 fölé, ami azért elég jó edzettségi állapotot mutat (magamhoz képest). Barátnőm 1 hetet külföldön volt egy kiállításon és láthatta, hogy mennyit számít a kondi, biztos kikészült volna a dereka/lába a rengeteg mászkálástól, de így csak simán elfáradt... de nagyon.
Kis helyzetkép a fogyókúráról: a karácsonyi, szilveszteri és egyéb zabbantások alatt sikerült 92,9-re lemennem (40 dkg minusz örülünk neki!), de úgy döntöttem, hogy a február 1-én megpróbálom a 90-t már csak alulról szagolni :-)
Ami még ide tartozik, hogy szombaton Pandorfban voltam, nem nagyon vásárolgattam csak 1-2 "örök darabot" - jó szöveg, mi? - és lááááám, csupa 44-es méretű felsőt sikeredett vennem, mert biza a 46-osok lógtak. Van közte egy Olsen blézer és felső, nagyon nagyon jók, igényes szép darabok... ja a blézer 189-ről volt 49-re leárazva.
Viszont farmert még múlt héten kellett vennem, mert a meglévő 48-as már tényleg leesett, így a C&A-ban vettem helyette másikat 46-ost. Nagyon szuper, mert annak ellenére, hogy kevesebbet fogytam kilóban, mint amikor a lányom után lefogytam - mozgás nélkül - mégis formásabb vagyok. Hajrá edzés, hajrá futás!
A kocogós edzéstervből még 5 hét van, de most ezen a héten csak gépezek, gyalogolok a pihihét után. Aztán meg elég durván folytatódik a dolog: 5-15-1-5-1-5-1 a menet, szóval fárasztó és izzasztó. De megéri, ezt 100%-os bizonyossággal állíthatom!
Nagyon rég nem "beszéltem" a vezetésről: nem gondoltam volna, hogy valaha ezt írom, de élvezem, hiányzik, ha egy nap nem megyek. Imádom Picikét - ez a név ragadt rá, a kisfiamtól, lévén apáé a nagy, miénk a picike - nagyon kis kezes és megy, mint a meszes, ha kell.
Szmogriadó kapcsán jutott eszembe, hogy ugye tegnap csak a páros rendszámúak közlekedhettek, így a férjem Picikével ment, de erős kétségeim vannak, hogy egy páratlan rendszámú, de alig egy éves dízel (euro 4-es motor) vagy egy ugyan páros rendszámú, de majd 11 éves micra károsanyag kibocsátása e a kedvezőbb a környezet számára...
Na de végülis mindegy, mert nagyon sokan tojtak az egészre, főleg, hogy egész vasárnap azt harsogta a tévé, hogy nem büntethető senki, aki szarik az egészre. Bezzeg Pekingben leszerelték a büntetettek rendszámát, ott lehet ilyet csinálni!
És hogy visszakanyarodjak az elejéhez; hogyan éljük túl? Meleg, meghitt estékkel a párunkkal, odabújva a gyerekekhez, kád forró vízben ülve, (forralt)bort kortyolva, arra gondolva, hogy a tavasz hamarabb itt lesz, mint gondolnánk...
