Tegnap kaptam egy kicsikocsit, egy kis Micra-t, amivel furikázhatok már végre. Ő egy 10 éves jószág, de pont jó lesz arra, hogy belejöjjek a vezetésbe. Nagyon paráztam mindig is a vezetéstől, de 2 gyerekkel muszáj már, mert a BKV szörnyű... Főleg a forgalomtól félek, annyi mindenre kell figyelni, de muszáj, muszáj, muszáj, muszáj, muszáj!
Gondoltam, majd gyakorolgatunk a férjemmel, de ugye a gyerekeket nem tudjuk hová rakni addig, akkor meg hogy??? Nem tököltem rajta, este 11-kor fogtam magam és egyedül lementem és jó egy 40 percet vezettem. Először rutin, aztán kimerészkedtem a forgalomba (ami persze nem nagyon volt :-)). Szokni kell az automatát is, eleinte folyton tapostam a nem létező kuplungot, de azért elég hamar rájöttem, hogy ez így nagyon kényelmes. Úgy érzem, ha tegnap este nem ülök be a kocsiba, akkor soha. Ha kivárom, míg elmegyünk együtt gyakorolni, addigra úgy feltúrázom magam, hogy biztos kudarcélmény lett volna.
Olyan büszke vagyok magamra, hogy egyedül elmentem, de sokkal nyugisabb voltam, nem kellett senkinek megfelelnem és bizonyítanom. Ma is megyek! :-)))
Az első bevetésem vasárnap délután lesz, át kell mennem anyuhoz, ráadásul sok cuccal, így a busz kizárt.
